bloG.

Ez a kedvenc helyem, már eldöntöttem, lemossa a HB házat, füves napozós korsós parkot, Augustiner kellert, bármit. A sör a szerzetesek itala volt, ismert a legenda a folyékony kenyér nagy szükségéről a böjt miatt... Tudtam, hogy érdemes megnézni a gyökereket, de azt nem gondoltam volna, hogy mind a mai napig innen csurog ki a legjobb nedü. Persze már nem csuklyások kevergetnek falapáttal, egy cég kezében van az üzem, de münchenben még nem láttam Andechsert, pedig nincs 50km. Belterjes, de akit érdekel, idejön. Rengeteg hely volt, és a literes korsó negyedét megittam a körbemászkálásban, mire helyet találtam. Van fedett rész minden ezeréves fából, mintha egy hajón lennél és az ablakon ha kinézel elnyúlik alattad a táj mert a hegyen van. Van kinti rész és vannak teraszok. Az egyik legkisebb a keleti terasz, nagymezős panorámás csöndes (a belső udvarban meg a fúvószenekar).
A szűretlen búza a specialitásuk, és alig hasonlítható a többi csoporttársához, ennek párja nincsen. A fele elfogyott mire megtaláltam a fényképezőst és rettentő hálás vagyok a mértéktartásomnak és Danielnek a jótanácsért, mert mint utólag megéreztem: egy második után már nem éreztem volna jól magam. Ebben tényleg benne van minden.