Végülis mégiscsak egy vendégmunkás vagyok. Annak márpedig a nevében is benne van, hogy vendég. Akkor eszerint tessék munkába állítani: lábakat feldobatni a dohányzóasztalra, hideg sört tukmálni. Majd, a whisky után, ne melegedjen. A kanapén pedig helyet hagyni, hátha később elnyújtóznék...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.