Egyik nap felkerekedtem megnézni városunk múzeumát. Belépő nincs, van viszont pár terem felosztva témák szerint: porcelánok, bronz tárgyak, festészet és kalligráfia, jáde kövek és pár más tárgy. Ezeken kívül van még egy berendezett régi idők operaterme, melyben pár előadás jelmeze is kiállításra került és a múzeum területén egy kisebb hagyományos magánkert is található (ha mondjuk nem lenne időnk, akár a szomszédos Szerény hivatalnok kertjét sem megtekinteni).
Sajnálom, hogy nem értek a művészetekhez, így csak végignéztem és ha olyan tárgyra bukkantam, alaposabban megszemléltem, és örültem, hogy szépet látok. A kiírások sem voltak túl részletesek: angolul csak a kiállítási tárgyak nevei voltak megadva, a többi hasznos információt a kínai muzeológusok csak a saját népük tagjaival –azon belül is az olvasni tudókkal- osztották csak meg.
A lenti videón a múzeum előtt hangos csinnadrattával hívogatja kis közönségét a mini bábszínházas bácsi, majd inkább becsajozik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.